Amikor az ember keresi az utat és a lehetőségeket, feszegeti a határait, akkor előfordulhat, hogy néha téved vagy túlzásokba esik és úgymond visszalépésre kényszerül.
Na ebből most sport és egyéb területen is jutott nekem.
Ami az edzést illeti: ez egy nagyon banális dolog volt, ami szerintem kb. bárkivel megesik, azaz gondoltam adjunk neki és a Scott-padon olyan súlyt tűztem ki célul, ami csupán a csuklóm tönkretételére lett volna alkalmas, másra nem (értsd: kb. meg tudtam mozdítani és annyi :-)). Kinevettem magam, visszavettem és csináltam úgy - legközelebb megpróbálom újra.
Aztán ami az egyéb területet illeti: azt hiszem nem jól értékeltem a dolgokat és félreértelmeztem egy találkozást, szakmai jelentőséget tulajdonítottam neki és majdnem elindultam egy irányba, ami nem az enyém lett volna. Aztán még időben jött a felismerés és "kiszálltam". Rájöttem, hogy ezek az emberek nem szakmai okokból kerültek az életembe - helyük van, de nem ezért.
Rohadt jó érzés merni elengedni, felismerni, hogy ez így nem jó, mert piszok sok későbbi felesleges frusztrációtól, csalódástól kíméltem meg magam.
Mindennek oka van.
A visszalépés az esetek jelentős részében rohadtul nem egyenlő a kudarccal, mert baszki, előtte már elindultál és valami pluszt kaptál mindenképp...
#sosetoporgoktöbbetinkábbeleseksokszor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése