fehér(nem)YEE

Remek délutáni kis lazulásnak indult, gyerekek alszanak, takarítás pipa, uzsi fehérjével a kezemben elnyúltam lazítani. Ez az epres cucc már nagyon nem csúszik, így egy idő után az ágy karfájára letettem  - aztán ezt nagy hirtelenséggel gyorsan el is felejtettem. Nem sokkal később lábnyújtás, egy halk puff és gluggyogó hang. Először tök értetlenül hallgattam mi ez, nem esett le, hogy én voltam - aztán ezerrel belecsapott a fejembe, felpattantam és próbáltam menteni a menthetőt, de addigra a cucc nagyobb része már a szőnyegen volt. Na hurrá. Azonnal itatás, takarítás, jól van, gondoltam, ügy megoldva.
Másnap viszont iszonyat penetráns szag csapta meg az orrom. Elsőre a kislányom gondoltam a forrásnak, de mikor a szagmintája negatív lett, beugrott és óvatosan közelítettem a szőnyeghez… Hű :/ Pont oda süt a nap, hát kevés idő is elég volt az ütős eredmény eléréséhez.
Bedobtam a kádba, jóóól nyakonöntöttem az egészet tisztítószerrel és alaposan átmostam. Teljesen jó volt az illata, de aztán az erkélyen való száradás nyomán megint előjött a szag. Neki kell fussak mégegyszer…

Soha többet nem rakok shakert az ágy szélére. Soha.

Lábnap

V szerint nem igazi lábnap az, ami utan simán járok. Na ez a mai olyan volt megint, ami után legszívesebben csak feküdtem volna órákig az öltöző hideg kövén. A seggépről ( ennek nem tudom a nevét, gépesített szamárugás) szinte úgy zuhantam le a végén, alig kaptam levegőt majd az öltözőbe érve az egyik lábam felmondta a szolgálatot egy lépés erejéig, vicces volt.
De nem estem el :)

Egyébként feltaláltam a hispánvaxot: picit visszavett súly és semmi kapkodás, lassú koncentrált munkavégzés - eléggé beütött.

Mostanában kerül az izomláz, hiányolom. Tán holnap már mem fogom...

ahogy… úgy...

Megtámadott az agykukac és napról napra botrányosabbnak látom, amit a tükör mutat - illetve mondjuk egyre több részletet megnézek és kritkikusabb vagyok. V szerint ez abban a pillanatban biztossá vált, mikor beléptem a terembe. Hiúság szevasz…

Támadt némi nézeteltérésünk is, mivel szerinte túlgondolom ezt a guggolás dolgot, higgyem el, hogy nem rossz, amit csinálok - de én addig-addig bújtam a netet, míg nem bukkantam olyan videokra, amik arról szólnak hogy szuperképzett, nagyon elismert ámériken edzők megmutatják a tutit. Szóval a lelkem békéje miatt nyalom itthon a falat... Mondjuk arról megoszlanak a vélemények, hogy a fal előtti gyakorlásnál a cipő orra a falnál legyen vagy kicsit hátrébb, nade hamár-akkor, így én szigorúan lábujjal kapaszkodom a falba. Mindezek nyomán a Smithben is változtattam a technikámon ami nem várt eredményt hozott: egyre jobban bírom a terhelést.