2015. június 4., csütörtök

Ismerkedünk, vagy mi

A helyzet az, hogy én nehezen oldódom új közegben, legyen szó bármiről - munkahely, edzőterem, stb. Aztán ugyancsak a helyzet mások szerint az, hogy ez hatalmas baromság, mert nem is így van. Többek között ez is sejteti, mennyire vagyok tisztában magammal, de ezt most hagyjuk is.

Szóval 3 hónapja járok le ebbe a terembe, de még nem nagyon beszélgetek másokkal. Csuda tudja, talán azért van ez, mert én is amolyan befelé fordulós típus vagyok, ilyenkor magammal szeretek foglalkozni, magamra szeretek koncentrálni. Persze a minimum megvan, el tudok kérni egy tárcsát, vagy meg tudom kérdezni, hogy beszállhatok-e vagy hány köre van még valakinek az adott alkalmatosságnál (sőt, ha tőlem kérdeznek ilyet, arra is reagálok ;-)), de kb. ennyi. Ja és igen - jövet és menet hangosan köszönök. Sokan meglepődnek...

Viszont az oldódásom jelzi, hogy az öltözőben már beszélgetek, így csacsogunk egy csajjal, aki hardcore verzióban tolja - edzés után nyers tojásfehérjét iszik. Minden tiszteletem, én megkóstolni képtelen voltam. Mert igen, vettünk és igen, W megitta.

És még rám néznek furcsán, hogy tojásfehérje rudat eszem néha...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése