2014. március 29., szombat

fehér(nem)YEE

Remek délutáni kis lazulásnak indult, gyerekek alszanak, takarítás pipa, uzsi fehérjével a kezemben elnyúltam lazítani. Ez az epres cucc már nagyon nem csúszik, így egy idő után az ágy karfájára letettem  - aztán ezt nagy hirtelenséggel gyorsan el is felejtettem. Nem sokkal később lábnyújtás, egy halk puff és gluggyogó hang. Először tök értetlenül hallgattam mi ez, nem esett le, hogy én voltam - aztán ezerrel belecsapott a fejembe, felpattantam és próbáltam menteni a menthetőt, de addigra a cucc nagyobb része már a szőnyegen volt. Na hurrá. Azonnal itatás, takarítás, jól van, gondoltam, ügy megoldva.
Másnap viszont iszonyat penetráns szag csapta meg az orrom. Elsőre a kislányom gondoltam a forrásnak, de mikor a szagmintája negatív lett, beugrott és óvatosan közelítettem a szőnyeghez… Hű :/ Pont oda süt a nap, hát kevés idő is elég volt az ütős eredmény eléréséhez.
Bedobtam a kádba, jóóól nyakonöntöttem az egészet tisztítószerrel és alaposan átmostam. Teljesen jó volt az illata, de aztán az erkélyen való száradás nyomán megint előjött a szag. Neki kell fussak mégegyszer…

Soha többet nem rakok shakert az ágy szélére. Soha.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése